Panoráma Hotel Noszvaj***

Bakancsos túrák Noszvajon

"Bakancsos" kirándulások és túrák Noszvajon

Noszvaj és környéke bővelkedik kirándulóhelyekben. A néhány kilométeres sétáktól az egész napos valódi “bakancsos” túráig számos útvonal várja a természet szerelmeseit.

Jakuzzi Panoráma Hotel

A sok gyaloglás után  Önnek is jól esne egy kis lazulás a jakuzzi habjaiban, vagy egy kellemes láb és talpmasszázs?
Nem kell messze mennie, a Panoráma Hotel Noszvaj *** wellness részlege Önt is szeretettel várja. A kellemes pihenés után pedig különleges környezetben, a fenyőfák ölelésében, a Panoráma Étteremben fogyaszthatja el ebédjét, vacsoráját.
Több napra érkezne? Tekintse meg szabad szobakínálatunkat.

 

A túrák GPS trackjének megjelenítéséhez ajánljuk az ingyenes “HuMap – Offline EU-s térképek” – alkalmazást, mely a Play áruházból innen letölthető. 

Panoráma Hotel *** Noszvaj – De La Motte kastély – kézműves lekvárok – Barlanglakások – borosgazdák – Imány-tető – hangulatos cukrászda – Református – templom  – Panoráma Hotel *** Noszvaj
Táv: 6 km, könnyű félnapos kikapcsolódás, finom süteményekkel fűszerezve. 

Részletes útvonalleírás PDF-ben. 
 A látnivalók részletesebb ismertetője.
GPS track: Faluséta – Noszvaj 

 Síkfőkút – Imány-tető – Kerek-domb – Patkó-hegy – Síkfőkút
GPS track: Falukerülő

Síkfőkút – Attila-kút – Várkút – Kövesdi-kilátó – Vasbánya – nyereg – Novaji-kunyhó – Síkfőkút
Táv: 7,3km szintemelkedés 300m fel és le. 
A túra jellege: könnyű családi túra, kitűnően jelzett, jól táblázott turistautakon. 

Az útvonal túlnyomó része árnyas, vízvételi lehetőség 2 helyen is van. (Az Attila-kútnál és a Várkútnál.) Több pihenőhelyet is találunk padokkal, a legjobbakat az Attila-kútnál, a Várkúti-turistaház előtt és a Kövesdi kilátónál vannak. Szuszogtató, de rövid kaptató vezet a Várkúthoz, az útvonal többi része kényelmesen végig járható. Gyermekes családoknak is tökéletes választás, biztonságos, széles erdei utak, változatos terep, több pihenőhely, források, kilátóhelyek hangulatos erdők tarkítják a kirándulást. 

Részletes útvonalleírás PDF-ben. 
GPS track: Családi útvonal

Síkfőkút – Várkút – Vár-hegy –  Kövesdi-kilátó – felhagyott Dolomitbánya – Vasbánya – tető  – Novaji-kunyhó – Cseres-tető – Síkfőkút
GPS track: Gyakorlott túrázóknak.
Az útvonal leírása PDF-ben Gyakorlott túrázók kedvence útvonal
Az útvonalon látható érdekességek részletesebb leírása. 

A sárga sávjelzésű turistaút a (Bükkaljai kőút) nyomvonala megegyezik a középkori közlekedéstörténeti úttal. 

A “Via ad Szomolyán” évszázadokon keresztül közlekedtek szekerek, erről a riolittufába helyenként több méter mélyen bevágódott szekérnyomok (“riolit mélyút” tanúskodnak. A “Szomolyai út” vagy “Egri út” Ostoros község és egy elpusztult település, Szőllőske határán vezetett, ma Szomlya, Eger, Ostoros település határokon húzódik. Ezen a területen több pince, bújó, sziklába faragott helyiség található szétszórva, a hajdani virágzó szőlőkultúra, – valamint a riolittufa térszínen kialakult bükkaljai kőkultúra emlékeként.
Részletek a tanösvényről, a Kaptárkő Természeti és Kulturális Egyesület honlapján olvashatók.

A Bükkalja érdekes és jellegzetes látnivalóit összekötő cserépfalui Ördögtorony tanösvény főbb állomásai a névadó, bizarr riolittufa formáció, az Ördögtorony, a Neandervölgyi leletekről elhíresült Suba-lyuk, a Cserépfalu melletti Kis-Amerika barlanglakások, és a hangulatos Berezdaljai pincesor, a Milleneumi Csete György által tervezett kilátóval.
További részletek itt olvashatók.

Autós kirándulás Cserépfaluba majd gyalogos túra a kaptárkövekhez,
a Hór völgyébe (érdemes megtekinteni a subalyuki ősemberbarlangot, az oszlai tájházat és az Ódorvárat).

Részletes útvonalleírás PDF-ben innen letölthető. 
GPS track innen letölthető.

A túra Síkfőkútról indul.

Noszvajtól északra, a Kánya patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége Síkfőkút. A környék turisztikai- és pihenést szolgáló körülményei az 1930-as években alakultak ki az egri turistaegyesület kezdeményezésére, akik nagy gonddal és buzgalommal alakították ki a Kánya patak valamennyi forrását és környékét.

Síkfőkút és környéke az 1930-as évektől Eger vonzáskörzetének kedvelt kirándulóhelyévé vált. Ebben az időben épült a turistaház is, melyet azóta már többször átépítettek. Ekkor alakították ki a első tó jelenlegi formáját is.

Egri turistaegyesület kezdeményezésére, akik nagy gonddal és buzgalommal alakították ki a Kánya-patak valamennyi forrását és környékét majd névvel látták el őket. Ilyen például a Síkfőkút közelében fekvő, Attila-forrás, melynek környékét erdei pihenőhellyé alakították ki.

Várkutat a régi iratok már a tatárjárás korabeli időkből is megemlítik.
A régészeti ásatások szerint azonban ettől jóval régebben, az időszámításunk előtti 3000-es években már lakott volt a hegytető.
A hegy tetején kora kőkorszaki népcsoport lakott. Ez az ismeretlen népcsoport később nyomtalanul eltűnt és egész sokáig, időszámításunk előtt 900-ig lakatlan volt. A korai vaskorban földsánccal és árokrendszerrel körülvett gerendaházakból álló település volt a Vár-kút környékén.
Az ásatások során a honfoglalás után letelepedett népek nyomait is megtalálták a kutatók. A középkor elején, a tatárjárás előtt, az Eged, Nagy és Kis Tiba hegyek mellett álló Várhegyen már földvár állott. Állítólag az Árpád-kor elején emelt ősi földvár komoly védelmi vonalat jelentett érsekségi központú város számára.

A vár építéses előtt a mai Attila-kút már közismert volt. Ez a forrás a Kánya-patak szülőhelye, amely a hegyekből lefolyva a síkvidéken egyesül a Rima illetve az Eger patakkal, amely a Tiszába ömlik.
A tatárjárás előtt Eger város védelme érdekében egy erősebb földvárat építettek a forrás fölé. A vár romjait, ma is meg lehet találni, mivel az Agria Speciális Mentőszolgálat, lelkes egri önkéntesek segítségével nemrég teljesen megtisztította.A középkorban, Eger ostromakor a törökök szintén nagy pusztítást végeztek, szinte mindent leromboltak. “Az Úr 1552.-ik évében, Egör híres várfalainak védölmözői” azonban megállították őket! A 25-ös úttól leágazó köves utat, amely Várkútra vezet ki, és áthaladva tovább kanyarog a Bükk egyik legvadregényesebb részein, ma is Török útnak nevezik.

A II. világháború idején nagy erdei harcok dúltak a Várhegyen. Mind a mai napig találhatunk kisebb aknaszilánkokat az idősebb fákban.
A turistaház mögötti felsőbb területeken, régi német géppuskafészkeket, bombatölcséreket és rögtönzött lőállásokat még mindig lehet találni…

A kövesdi kilátónál a Bükkalja egyik legszebb panorámája tárul elénk.


Dolomitbánya – Felsőtárkány
A dolomitbányát 1963-ban nyitották meg, majd a 80-as években zárták be.
A bányának köszönhető az Eger – Felsőtárkány kisvasút Vár-hegyi szárnyvonalának kiépítése, majd 1969-ben üzembe helyezése. A kőszállítás 1985-ben szűnt meg.

Novaji-kunyhó, kis menedék ha eleredne az eső.